A kerekasztal résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérlői döntéseknél még mindig elsődleges szempont a lokáció, ugyanis a jó elhelyezkedés és az egyéb kiszolgáló funkciók közelsége előnyt jelent – csakúgy, mint az, ha a bérlemény egy vegyes hasznosítású, egyéb szolgáltatást is kínáló környezetben található. Emellett a minőség is a toplista élén szerepel, nemcsak bérlői, de fejlesztői és üzemeltetői oldalon, hiszen egy jó termék bárhol megállja a helyét. A „Fly to Quality” szemlélet jól példázza, hogy a fejlesztések mellett egyre nagyobb a színvonalas felújítás és karbantartás szerepe. A hazai, jelenleg 4 millió négyzetméternyi irodaállomány legnagyobb része 2050-re is velünk marad, itt fontos felmérni, milyen fejlesztési igények merülnek fel, és egyáltalán megoldható-e a kellő szintű korszerűsítés az épületek megtartásához és fenntartható üzemeltetéséhez.
A Covid és a home office hatása a következő években is velünk marad. Az eddigi piaci reakciókból az látszik, hogy a nagyobb területet bérlők rugalmasabbak, a jelentősebb terület-visszaadások ugyanis jellemzően az 1000 négyzetméter alatti irodahelyeket érintették. Az még kérdés, mit hoz a jövő, hiszen a Covid környékén kötött szerződések jellemzően a következő években járnak majd le, várhatóan újabb változásokat generálva.
A McKenzie nemzetközi felmérése szerint a nyugat-európai nagyvárosokban a home office 2030-ig 10-20%-os igénycsökkenést eredményez majd, és már napjainkban is előfordul, hogy egy-egy nagyobb cég irodaelhagyása miatt akár teljes városrészek elnéptelenedhetnek. Ehhez képest a közép-kelet-európai régióban optimistábbak a becslések, hiszen a hatás jelenleg 2-5% körül mozog. A bizonytalanság azonban itt is érezhető, sok esetben maguk a bérlők sem látják előre, mik lesznek az igények a következő években, ezért a bérleti szerződésekbe bővítési és csökkentési opció is bekerülhet egyidejűleg.
Az biztosan látszik, hogy a nyitottság és rugalmasság nagyon fontos minden szereplő részéről, fel kell mérni és meg kell érteni az aktuális piaci igényeket és flexibilisen reagálni kell azokra. Az új építések helyett nagyobb lesz a hangsúly a jelenlegi házak újragondolásán, átalakításán vagy akár alternatív hasznosításán, többek között azért is, mert a legvonzóbb lokációk lassacskán elfogynak. Az ESG direktívák és az EU taxonómia miatt legfontosabb cél a hatékonyság növelése, mely a bérleményi területek optimalizálásával és a fogyasztás csökkentésével érhető el.
A home office és az ESG mellett a mesterséges intelligencia is hatással lesz az irodaszektorra. Üzemeltetési oldalon előnyként, míg a bérbeadás oldalán inkább kockázatként jelenik meg, hiszen a munkahelyek esetleges kiváltása újabb csökkentési igényhez vezethet.
A kiszámíthatatlanság ellenére a szakértők pozitívan látják a jövőt, mert a piaci szereplők együttműködése megoldást hozhat a változó igények bármely alternatívájára.