2025.10.08.

Zöldebb, fenntarthatóbb és közösségibb városi zöldterület: partnereinkkel együtt jártuk be a Westend tetőkertjét

A klímaalkalmazkodás állt a középpontban keddi szakmai találkozónkon, amelyre a BCSDH Race to Zero munkacsoportját láttuk vendégül a Westend tetőkertjében. A munkacsoport idei fókusztémája különösen relevánssá tette a helyszínt: a több mint 25 éve működő városi zöldterület példát mutat arra, hogyan lehet a városi környezetben egyszerre ötvözni a közösségi igényeket és a fenntarthatósági szempontokat.

A bejárás során részletesen bemutattuk a tetőkert jövőbeli fejlesztési irányait, amelyek célja a biodiverzitás erősítése, a fenntartható vízgazdálkodás és a klímaalkalmazkodási funkciók további növelése. Az esemény jó alkalmat teremtett a tapasztalatcserére és arra, hogy a szakmai partnerekkel közösen gondolkodjunk arról, hogyan járulhatnak hozzá az ilyen típusú zöldterületek Budapest élhetőségéhez és a város klímavédelmi céljaihoz.

Büszkeséggel töltött el minket, hogy a munkacsoport tagjai is kiemelték, hogy a Westend tetőkert fejlesztési tervei nemcsak látványosak, hanem szakmailag is jól megalapozottak, és valós válaszokat adnak a klímaváltozás városi környezetben jelentkező kihívásaira.

25 éve is úttörő volt – most még inkább az lesz

Amint azt a résztvevőket köszöntő Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója elmondta, a Westend tetőkertje már az építése idején is egyedülállónak számított, és ma is a társaság portfóliójának és a fővárosnak egyik “gyöngyszeme”. Márta Irén, a BCSDH igazgatója ezt megerősítve idézte fel, hogy már a 90-es években is rendkívülinek számított: egy olyan épület, amelyet tudatosan alakítottak ki úgy, hogy szerves kapcsolatban legyen az őt körülölelő városrészekkel, ökológiai szolgáltatásokat is nyújtva számukra.

Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus Csoport ESG és Vállalati Kapcsolatokért felelős vezetőjének szavaiból kiderült: a tetőkert a maga 15 000 négyzetméteres, intenzív technológiával kialakított zöldfelületével nemcsak szigeteli az épületet, hanem mikroklíma-alakító képességével és a lehulló csapadékvíz hasznosításával is hozzájárul a városi környezet fenntarthatóságához. “Az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseinknek köszönhetően ma már villamosenergia-szükségletünk közel 70 százalékát napenergiából fedezzük, energiaintenzitásunkat stabilan a klímacélokhoz igazított referenciaértéken belül tartjuk, a célunk pedig az, hogy a Westend épületegyüttest egy komplex stratégia mentén megfeleltessük a legmagasabb szintű fenntarthatósági sztenderdeknek.” - vázolta fel a fejlődés ívét az ESG-vezető.

Több zöld, kevesebb burkolat, közösségi élmények

A tetőkerten tervezett rekonstrukciót azért lehet ma végrehajtani, mert a Westend építői a korukat megelőző korszerű technológiát - mély ültetőközeget, csapadékvíz-megtartást - alkalmaztak. A megújulást követően a tető növényvilága még változatosabb lesz, és még hatékonyabban fogja szolgálni a közös célt: az esővizet fenntarthatóan hasznosító, az emberek, a növényzet, a madár- és rovarvilág számára egyaránt élhető, klímasemleges város megteremtését.

Az átalakítás nyomán a térkővel burkolt felületek mérete csökken, miközben a zöldterület aránya jelentősen bővül. A hagyományos gyepek felét biodiverz gyepre cserélik, több cserje, több árnyékot adó fa, évelő virág, díszfű lesz a Westend tetőkertjében, de megújul és kibővül a játszótér és a pihenőterek is.

Tudásmegosztás és partnerség – a jövő záloga

Számunkra a tetőkert megújítása jóval több, mint egy zöld beruházás: a közös jövő építésének szimbóluma. Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóság csak összefogással valósítható meg – ezért kiemelten fontosnak tartjuk a szakmai közösségekkel, például a BCSDH-val való partnerséget, valamint azokat a fórumokat, ahol lehetőség nyílik a tudás, a tapasztalatok és a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására.

Meggyőződésünk, hogy a megújuló Westend tetőkertje egyszerre lesz Budapest egyik legnagyobb zöldfelülete, és inspiráló példája annak, hogyan lehet a városi környezetet fenntarthatóbbá, élhetőbbé és közösségibbé tenni.